Miért éppen az úszást válassza a gyermekének?
A víz és az Úszás.
Az ember ősi késztetése a világ megismerése. a csecsemő születésekor szembetalálja magát az ismeretlen világgal. Ép érzékszervei és idegrendszere, egyre nyiladozó értelme és természetes kíváncsisága arra ösztönzi őt, hogy megtapasztalja, megismerje szűkebb, tágabb környezetét. A környezetből érkező ingerek szinte csalogatják a kis emberpalántákat a tapasztalatszerzésre.
A látási (vizuális, hallási (auditív), izomérzékelési (kinesztetikus), tapintási (taktilis) ingerek a csecsemő mozgásos tapasztalatszerzései révén válnak tanulássá, fejlődnek képességei (fizikai és mentális), amelyekre élete végéig szüksége lesz. Alakul és fejlődik testsémája, testtudata, nagymozgásai finommozgásai, koordinációs képességei, egyszóval fejlődnek tanulási képességei, amelyek iskolakezdésre egy meghatározott tanulási teljesítmény elérését teszik lehetővé.
Sok-sok tanulási zavar (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszpraxia) hátterében a korai szenzomotoros tevékenység - Környezetből érkező ingerek sorával szerzett tapasztalatok) hiánya áll. A legmagasabb intellektuális tudás alapja is a mozgás.
A vízben való mozgás életkortól független, élettani hatásai korosztálytól függetlenül érvényesülnek. A víz nem csak az úszásnemek gyakorlása során fejti ki jótékony hatását. A víz már önmagában is hat a szervezetre. A vízben való mozgás ingerek sokaságát biztosítja a gyermekeknek és új tapasztalatok szerzésre, ösztönzi. Más mozgásélményt biztosít, mint a szárazföldi mozgás. Mások a látási, hallási információk, más a térérzékelés, a felhajtóerő miatt más a mozgás-kivitelezés. Szabadabb izületi mozgást enged, a meleg vízlazító hatású, könnyebb az izomtevékenység. Más a tájékozódás, a tapintás, mint a szárazföldön. Több és más mozgásélménnyel gazdagodik, finomodik a koordináció, javul az egyensúlyérzék, ügyesedik gyermekünk, kialakul és fejlődik a vízérzékelés. A vízérzékelés által élhető meg a kellemes vízben tartózkodás, mozgás élménye. A vízérzékelés olyan tulajdonság, amelyet ébren lehet tartani, hiánya esetén pedig fejleszteni kell. Összességében több örömteli mozgásos tapasztalatszerzéssel fejlesztjük gyermekünk motoros, értelmi képességeit, fejlődik ügyessége, mozgása összehangolt lesz, bonyolult mozgásos cselekvés megoldására lesz képes.
A víz tulajdonságai és élettani hatásai:
A víz a levegőnél sűrűbb közeg, ezért jelentős ellenállása van. Sűrűsége lehetővé teszi, hogy támasztékot találjunk rajta, így jelentősen megterheli a szívet és a keringési rendszert, ezáltal javítja működésüket, a fokozott izommunka pedig magas szintű légző-rendszeri működést eredményez. A gyógyászatban is kiemelkedő szerepet szánnak a vízben való mozgásnak. Az allergiás, asztmatikus megbetegedések megelőzésében, jelentős szerepe van a vízben való foglalkozásoknak. Az élettani funkciók felgyorsulnak, a gyermekek immunrendszere hatékonyabban védekezik a betegségekkel szemben. A légzéstechnika javul, a légző izmok erősödnek. A testhőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékletű víz összehúzza a vérereket, felgyorsítja ezzel a véráramlást, ami fokozottabb szívműködést eredményez. Ennek pedig következménye a kapillárisok javuló vérellátása.
Az úszómozgások bővítik a saját magunkon való eligazodást, a kar és a láb mozgásának összerendezése, ritmusos működtetése nemcsak a vízben lét örömét idézi elő, hanem a biztonság élményét is.
Az úszás, mint mozgásos cselekvés
Számos dologban különbözik más, szárazföldi sportágak mozgásanyagától. Ezek leginkább a mozgás sajátos természetéből, annak közegbeli sajátosságaiból, a szárazföldi mozgás során nem tapasztalható fizikai hatásokból, biomechanikai törvényszerűségekből adódnak. Az úszómozgás sajátosságai a mozgástanítás sajátosságait vonják maguk után, így az úszómozgás taníthatóságának különbségei más oktatási stratégiák, módszerek megválasztását igénylik. Áttekintve a neveléstudományi szakirodalmakban fellelhető tanítás - tanulási stratégiákat, arra a megállapításra jutottunk, hogy - számos oktatási stratégiát alkalmaznak a mozgásos cselekvések tanítására, sőt ezirányú kutatások több oldalról is közelítettek a témához-de ennek ellenére az alapfokú úszásoktatásban az oktatási folyamat komplexitása, az úszómozgás és az úszástanítás számos sajátossága miatt megfelelő stratégiát kell választani.
Az úszásoktatás sajátos vonásai, amely egyfelől az információ átadás és átvétel sajátos mozgásos jellegéből, másfelől pedig az úszás számos sajátossága miatt, oly mértékben hatással vannak az oktatási folyamatra, hogy azok módosulásokat eredményeznek az oktatás módszereiben, a foglalkoztatási formák, oktatási eszközök megválasztásában, így az oktatási stratégiák alkalmazásában is.
Az oktatási stratégiákat, a hozzájuk tartozó módszerekkel, szervezési módokkal és oktatási eszközökkel leginkább az oktatás helyszíne és az oktatás tartalma alapján lehet leginkább körvonalazni.
Az oktatás módszerei, a foglalkoztatási formák az oktatás sajátosságai miatt módosulnak, s ezek közvetve az oktatási stratégiák megválasztásánál mutathatók ki.
Feltételezhető továbbá, hogy az úszófoglalkozások, szerkezeti felépítésüket tekintve is változnak. Mivel az úszásoktatás mozgásanyaga, környezete, oktatási folyamata jelentős mértékben különbözik nemcsak az osztálytermi foglalkozásoktól, de a testnevelési óráétól és más szárazföldi mozgások oktatásáétól is, ezért különleges tanár – tanuló tevékenységek, interakció típusok jelennek meg.
Ismeret átadás módja Az imitálás, a magyarázat közbeni imitált bemutatás olyan speciális szemléltetési forma, amely az úszásoktatásban jelentős szerepet tölt be, sőt éppen a sajátos közeg miatt alakult ki. Egyes módszerek, hibajavítás, értékelés, ösztönzés, magyarázat (mind a verbális, mind a vizuális) az úszófoglalkozásokon individualizált. A tanárnak nem általános - személytelen az értékelése, ösztönzése, hibajavítása, magyarázata - mint a testnevelési órán - hanem egyénre szabott.
Az úszásoktatás sajátos vonásai, amely egyfelől az információ átadás és átvétel sajátos mozgásos jellegéből, másfelől pedig az úszás számos sajátossága miatt, oly mértékben hatással vannak az oktatási folyamatra, hogy azok módosulásokat eredményeznek az oktatás módszereiben, a foglalkoztatási formák, oktatási eszközök megválasztásában, így az oktatási stratégiák alkalmazásában is. Az oktatás során módosulnak és sajátosan jelennek meg egyes oktatási módszerek, foglalkoztatási formák, nem beszélve az úszásoktatás egyedi eszközeiről. Mindezek, az oktatási stratégiák - hiszen a stratégia nem más, mint az általunk vizsgált, módszerek, eszközök, foglalkoztatási formák együttese - megválasztását és alkalmazását is befolyásolják.
Az úszásoktatásunk stratégiája:
1. Elméleti ismertető megtartása az első találkozás alkalmával. De ez megvalósítható az első órát megelőző találkozás során is, de ebben nagy segítségünkre lehetnek a szülők is.
Témája:
- Az úszás taníthatóságának az oktatás menetének és módszertanának megismertetése
- Az úszásoktatással kapcsolatos egyéb tudnivalók, ismeretek átadása (alapelvek, fizikai törvényszerűségek, higiénia, vízmélység, vízhőfok stb.)
2.Vízhezszoktatás
1. Ismerkedés a vízzel
1. különböző mozgások (járás, futás, mászás stb.)
2. játékos feladatok ("hajmosás", "esik az eső")
3. játékok (fogók, labdacica stb.)
2. Vízhez szoktatás gyakorlatai
2. 1. Merülés, levegővétel és kifújás
2. 2. Lebegés
2. 3. Siklás
2. 4. Vízbeugrások
3. Mélyvízhez szoktatás
3. 1. Vízbeugrások
3. 2. Merülés
3. 3. Siklás
3. Az úszásnemek oktatása
1. A gyorsúszás alaptechnikája
- alaphelyzet
- karmunka: aktív (előre hajtó): vízfogás, húzás, tolás, szabadítás
passzív (előkészítő)
- lábmunka (lefelé és felfelé irányuló mozgás)
- kar- és lábmunka összhangja
- levegővétel
1.1. Gyorsúszás oktatása
- lábmunka: szárazföldi és vízi gyakorlatok
- karmunka: szárazföldi és vízi gyakorlatok
aktív (előre hajtó): vízfogás, húzás, tolás, szabadítás
passzív (előkészítő)
- kar- és lábmunka összekapcsolása
- levegővétel ("hármas" levegővétel) szárazföldi és vízi gyakorlatok
2. A hátúszás alaptechnikája
- alaphelyzet
- karmunka: aktív (előre hajtó): vízfogás, húzás, tolás, szabadítás
passzív (előkészítő)
- lábmunka (felfelé és lefelé irányuló mozgás)
- kar- és lábmunka összhangja
- levegővétel
2.1. Hátúszás oktatása
- lábmunka: szárazföldi és vizi gyakorlatok
- karmunka: szárazföldi és vizi gyakorlatok, levegővétel
- kar- és lábmunka összekapcsolása (1:6 arányú, alaptechnikáknak megfelelően)
3. A mellúszás alaptechnikája
- alaphelyzet
- karmunka: aktív (előre hajtó): vízfogás, húzás, tolás, beforgatás
passzív (előkészítő)
- lábmunka: aktív (előrehajtó) szakasz
passzív (előkészítő) szakasz
- kar- és lábmunka összhangja
- levegővétel
3.1. A mellúszás oktatása
- karmunka: szárazföldi és vízi gyakorlatok
- lábmunka: szárazföldi és vízi gyakorlatok
- kar- és lábmunka összekapcsolása szárazföldi és vízi gyakorlatok
- levegővétel
4. A pillangóúszás alaptechnikája (haladó tanulók részére)
- alaphelyzet
- karmunka: aktív (előre hajtó): vízfogás, húzás, tolás, szabadítás
passzív (előkészítő)
- lábmunka (delfin- mozgás)
- kar- és lábmunka összhangja
- levegővétel
4.1.A pillangóúszás oktatása
- lábmunka: szárazföldi és vízi gyakorlatok
- karmunka: szárazföldi és vízi gyakorlatok
- kar- és lábmunka összekapcsolása (gyors-, pillangó- kartempó delfin
mozgással)
- levegővétel ("kettes" levegővétel) szárazföldi és vízi gyakorlatok
vissza
